Árnyas ösvények, hullámzó hegyvonulatok. Séta hegyen-völgyön, vízen.
Ami csak egy sétának indult (https://lattam-irom.blog.hu/2024/05/20/budai_sarga_a_csacsi-rettol_budaorsig) nem állt meg félúton. A sárga keresztet követve negyedórányi gyaloglás a Csacsi-rét, addigra a Normafa nyüzsgése már le is tompult. Önkéntes hulladékgyűjtők rakják zsákokba a rétnyi szemetet, amit Makkosmáriáig szállítanak - hosszú még az út a tudatos túrázásig. Jobbra fordulva csatlakozunk a sárga jelzésre. A Virág-völgy oldalában, kidőlt fák töredékein keresztül vezet a jól kijárt, keskeny ösvény, balra lent a völgy árnyas mélye ásít.
Egy órányi erdei séta a bíboros kosborok, harangvirágok, salamonpecsétek, kifakult nagyvirágú méhfüvek között felér egy színterápiával. A rozoga kishídon való átkelés nem lehetetlen, de a mellette kitaposott út biztonságosabb. Keresztezzük a kisvasút vonalát, az andráskeresztnél emelkedővel, aztán a sínekkel párhuzamosan, a hegy oldalában érjük el a Budakeszi utat, amin a jelzés átvezet a Szépjuhászné vasútállomás, azon túl a Hárs-hegy irányába. Pihenő az állomás peronján. A kávé vastag, krémkalapos, a rongyoskifliből szétrepülnek a tésztaszilánkok. Vonat érkezik, utasok szállnak fel, le, aztán újra csend lesz, bent már kész az ebéd. Ha most nem indulunk tovább, itt ragadunk.
Húsz perc kitartó emelkedő végén a Kaán Károly-kilátóban körpanoráma mutat végig a tájon: kékbe hajló hegyek, haragos zöld lombok, habfelhők nyugtatják a szemet, a távolban feltűnik a Pilis.
Kaán Károly erdőmérnök, tudós, aki politikusként a tudatos erdőgazdálkodás megalapítója volt. Mit is jelent ez? Ellenőrzött, gazdaságos fakitermelést, az Alföld átfogó fásítási programját, az első növény- és állatvédelmi törvénnyel az embert körülvevő természet védelmét. Egyszerre volt gazdasági szakember, aki a kitermelt fákból származó hasznot az erdészetbe forgatta vissza, és környezetvédő, aki megállította a rablógazdálkodást és tudatosította a környezet, az erdők átörökíthetőségét.
Rövid ereszkedővel, átkelve a kis hídon, érintjük a Bátori-barlangot. Vasajtaja zárva, felette emléktábla. Csak engedéllyel látogatható. Húsz évig élt itt Bátori László pálos szerzetes, aki a 15. század első bibliamagyarázójaként, itteni remetéskedése alatt fordította le a teljes Bibliát. A hegy lábánál álló budaszentlőrinci pálos kolostorban temették el, amelynek alapjai ma is állnak. Könyve, fordítása Mátyás király könyvtárába került, később elveszett, de az Esztergomban őrzött Jordánszky-kódexet 1516-ból, ennek hiteles másolataként tartják számon.
A Bátori-barlang üregeit mintegy 5 millió évvel ezelőtt alakították ki a dachsteini mészkőben munkálkodó hévizek. Jellegzetes oldásformái a gömbfülkének nevezett kiöblösödések, gyakoriak a borsókövek, de előfordulnak cseppkövek is. 360 méter hosszú, csaknem 60 méter mély. Az őskor óta lakott: állatcsontok, kerámiák, pénzérmék kerültek elő az itteni ásatások során. Teléreiből vasércet bányásztak, arany, ezüst, bármennyire is szerették volna, nem került elő. Nemcsak geológiai, vallás- és ipartörténeti emlék, de több denevérfaj otthonaként is szigorúen védett terület.
Ékszerként tündököl a szürke avarban a fehér madársisak. Épp ráesik egy kis fény, de ha nem, az se zavarja. Talajban sem válogat, mindegy, csak gomba legyen a közelben, ami tápanyaggal látja el. Ha van rovar, ha nincs, nem számít, akár önmagát is beporozza. A tündöklést sem sieti el, évekig hajt, mire a virágzás mellett dönt. Egyéniség.
Köves talajon, lábunk elé nézve, negyed órás sétával érjük el a Kis-Hárs-hegy kilátójához vezető letérést. Mivel ezt már láttuk korábban, tovább ballagunk, hogy néhány perc múlva ismét keresztezzük a kisvasút sínpárját. Lesétálunk a lépcsőn, a vasúti híd alá, ahol a befagyasztott Han Solo próbál szabadulni tömbjéből. Egyedi falfestmény a hídpilléren. A fák között már nincs messze a vasút hűvösvölgyi végállomása. A kiváló pizzát későbbre hagyjuk, kis pihenő után a Hűvösvölgyi út forgalmán evickélünk át. Hosszú, kitartó emelkedő vár ránk csaknem háromnegyed óráig a hűvös erdei levegőben. Terepfutók kerülgetnek, verseny van. Pihenő, ebéd a Határ-nyereg padjainál, ahol gombászok, kutyasétáltatók, futók köszönnek. Labrador veti magát a pocsolyába, mikor a gazdái rászólnak kelletlenül eloldalog, de előbb még a porban is hempereg egyet. Lui nem teszi ki az ablakba amit kap: lehorgasztott fejjel, vágyakozva pislog vissza a kisimult víztükörre, végül, most már minden mindegy alapon, helyzetén tovább rontva, gazdája lábánál megrázza magát.
Csak tíz percig tart, de igazi tüdőtágító emelkedő vezet az Újlaki-hegyre. Köveket, fadarabokat, kerülgetek, használom a gyökérlépcsőt. Egyik lépés a másik után. Fent méretes kőtömb áll, rajta felirat: Budapest főváros 1879. Sorszáma: 161.
A határkövek az egykori főváros határát jelző, csaknem egy tonnás kőoszlopok. Pest, Buda, Óbuda egyesítése után, 1873-tól jelölték az új város határait úgy, hogy egyik oldalukon a főváros neve és az állítás éve, másik oldalukon a szomszéd település neve szerepel. Pesterzsébeten állt az 1-es számú, innen haladt a számozás észak felé. 100-as sorszámmal a Népsziget határköve rendelkezett, a 101-es már a Duna jobb partján, Békásmegyeren állt. Legutoljára az újbudai Kondorosi út határkövét rögzítették, 325-ös sorszámmal.
A melegben vízcsapot vízionálok, aztán kiderül, nem illúzió. A fenti játszótér egyben pihenő is, működő kékkúttal. Innen néhány lépés a sziklagyepes Újlaki-hegy, ami a séta egyik csúcspontja magasság és látvány tekintetében egyaránt. Körben a Budai-hegység hullámai, lábunk előtt a reptér, ahol épp vitorlázókat csörlőznek. Dongók húznak el a fülem mellett, kardoslepkék suhintanak meg a szárnyukkal, mintha én is a táj része lennék.
Újabb határkő, 1879-ből, a 159-es. Háta mögött deszka rámpa, alul a szédítő mélység. Ez a siklóernyősök ugróhelye. A lenti reptér helyén száz éve még szántottak, legeltettek, a két világháború között alakult meg a repülő szakosztály Rotter Lajos vezetésével. Itt próbálták ki a idősebb Rubik Ernő által tervezett gépeket is.
Keskeny ösvény vezet tovább, egy mesebeli görcsös fa mellett, le a hegyről, a Virágos-nyeregig. Visszapillantva a Vihar-hegy csúcsa zárja az eddig megtett útszakaszt. Sok jelzés találkozik hirtelen, aztán leágazunk az erdő sűrűjébe. Harkályfiókák hangoskodnak az odúban, szüleik felváltva tartják a frontot, miközben szemük sarkából minket figyelnek. Egyre keskenyebb, sötétebb az ösvény, fatörzseket, ágakat kerülgetünk, az elöl haladó a pókháló felelős. Fél órányi hajolgatás után keresztezzük a kéktúra útját, közel a Rozália téglagyár. Rózsabogarak zúgnak el a fülem mellett, az ösvény a Tök-hegy oldalában oldalaz tovább. Hűvös van, félhomály, bodzaillat. A kötőipari turisták egykori padja a lehető legjobb helyen van, kilátással a Kevélyek és a Pilis felé.
Tovább a Kálvária-hegy oldalában - emlékszem, milyen mutatvány volt egykor a csúcsára fel- majd lejutni, sűrűn emlegettük a keresztút zarándokait, akik ezt évente megteszik - most nem élünk ezzel a kitérési lehetőséggel, haladunk tovább a kijelölt úton. Távvezetékek alatt, egy sorompó után lejtős ösvény vezet le a Felső-Patak-hegyről az Alsó-Jegenye-völgy tisztásáig, ahol a Paprikás-patak csorog. Találkoztunk volna vele korábban is, ha a fáktól észrevettük volna, mert a korábban elhagyott reptér közelében ered. Folyásirányával szemben megyünk tovább, miközben mélázunk a látványon. Kidőlt fák alatt, kövek között csobog a víz, itt-ott kis zúgókkal. Évekkel ezelőtt még láttam a Rózsika-forráshoz átívelő kis hidat, ma ennek nyoma sincs. Újabb patakátkelés, híd helyett három raklapon. Túloldalt régi fürdőgát maradványai bukkannak elő, lépcső vezet a séta utolsó látványosságához, a Jegenye-völgyi vízeséshez. Négy méteres magasságból zuhan le a víztömeg, fentről és lentről is megcsodálhatjuk, de eső után a talaj elég csúszós. Ágakon, uszadékfákon szökdelünk a túlpartra, az utánunk jövő babakocsisok a hátukon viszik át külön a babát és a kocsit, végül néhány lépéssel a Solymár felé felé vezető út betonján termünk. Legközelebb innen folytatjuk tovább.
A túra adatai:
A túra hossza: 18 km, 714 m fel, 896 m le
Vízvételi helyek: 1. Szépjuhászné vasútállomás; 2. Hűvösvölgy vasútállomás; 3. Újlaki-hegy határkő játszótér
Útviszonyok: jól jelzett, jól járható, helyenként kissé benőtt erdei utak, ösvények, egy meredekebb de rövid emelkedővel az Újlaki-hegyre. Sok erdei pihenő. Legnagyobb részben fák között haladó, árnyékos útvonal.
Finomságok: 1. Szépjuhászné vasútállomás: remek kávé, meleg étel, terasz; 2. Hűvösvölgy vasútállomás: kiváló pizza és kávé, kellemes terasz
